Leírás

Az anamorfózisok nagymesterének, Orosz Istvánnak repertoárja sokszínű, hiszen ír novellákat, verseket, animációs filmet rendez. Sikerekben gazdag pályája során számtalan talányos grafikát készített, amelyek „megfejtéséhez” irodalmi, filozófiai ismereteinket hívja elő. Stílusát leginkább a régi korok míves, vonalhálós formanyelve jellemzi. Rézkarcain gyakorta rejt el archaizáló formai elemeket, művészettörténeti utalásokat, idézeteket. A perspektívával , geometriával játszó munkásságának részét képezik kerteket és labirintusokat ábrázoló lapjai, mint a Négy útvesztő című is.
A kép előterének középpontjában gyümölcsökkel megrakott kosár áll. Jobbra almát tartó kezet, a bal szélen tollal pergamenre író kezeket látunk. A lapon az 1989-es, (a Rendszerváltás?) dátuma áll, alatta görög betűkkel olvashatjuk: OYTIΣ, avagy UTISZ (Orosz István álneve, jelentése Senki.) Rézkarcának középpontja felé haladva két termetes fával szegélyezett, korláttal körülvett monumentális parkra tekintünk le. Az egymással párhuzamos, szigorúan szabályos és igencsak különböző útvesztők egy napórát fognak közre. Az abc betűivel jelölt kapujuk a hol nyílegyenes, hol spirál alakú követendő útvonalat jelöli meg. A rajz bibliai szimbolikája könnyen felfejthető: a jó és a rossz tudásának fája, az Édenkert almái, és bolyongás az élet labirintusában, amely felett úr az idő. Az útját kereső ember a homéroszi utazó, Utisz.
Orosz István szerint a kert egy olyan örök nosztalgia, ami megidézi a vágyott világot, ahol újra éljük a paradicsomi állapotot. A teremtésben feltételezett, szerkesztett rendet vetíti rá a képzelet az Édenkert földi mására, ezért a természeti őserő mellett megjelennek a szabályok is, a kertre rávetülnek a geometria hálói, kirajzolódik a labirintus.
„Az eltévedés lehetősége, a tudat, hogy bármikor hibásan dönthetünk, ez teszi egyszerre széppé és kétségbeejtővé a labirintusban való bolyongást. Belépni a labirintus kapuján annyit tesz, mint kilépni az időből, kiszakadni a világból, vállalni a magányosságot, és átengedni magunkat a sors ismeretlen erőinek. Szigorának vagy kegyének. De a labirintusban való tévelygés kulturális lecke és intellektuális kaland is”- vallja továbbá ezekről a különleges építményekről az alkotó.
 

Részletek